Van, hogy a becsvágy miatt eláruljuk saját magunkat.
Lelkünk mélyén tudjuk, hogy azok nem mi vagyunk, csak a düh, és a türelmetlenség miatt, hogy legyen már a miénk a vágyott tárgy, állás, vagy személy, olyan meggondoltlanságokba bocsátkozunk, amiket később megbánunk.
Emiatt akár családtagokat vagy barátok is magunkra haragíthatunk. Nem is tudom mi a rosszabb benne, ez, vagy az, hogy saját értékrendünk ellen vétünk.
Node megéri?
Hogyan tudod felismerni, hogy mikor cselekszel szívből és mikor becsvágyból? Tanuld meg és cselekedj innentől önazonosan, hogy boldog és kiegyensúlyozott életed legyen.
Várlak szeretettel coachingra.
Kattints és jelentkezz most!